Kedves Érdeklődő!

A mostani hét témája a koronavírus fertőzés lesz.

Elöljáróban néhány tényt szeretnék leszögezni: a 4. hullám a delta variánssal sok meglepetést hozott.

Annyi bizonyos, hogy az eddigi leegyszerűsített kommunikációs panelek nem igazak és nem írják le jól a helyzetet.

Az egyik ilyen tévhit, hogy a védőoltás mintegy pajzs megvéd a fertőződéstől. Sajnos nem véd meg.

Az oltottak is ugyanúgy megbetegedhetnek, mint az oltatlanok, és náluk is felléphet a betegség súlyos formája, csak kisebb valószínűséggel. Az oltottak is terjeszthetik a vírust, ha megbetegszenek. Igaz az oltottak között 6 nap után kisebb a vírus szórása, mint az oltatlan betegek között, de az első hat napban nincs különbség!

A járványügyi szabályozás- eljárásrend – egy hibájára szeretném itt felhívni a figyelmet: aki oltott és találkozott igazoltan fertőző koranavírusos, annak nem kell karanténba vonulnia, szemben azzal, aki nem oltott. Sajnos az oltottak is megbetegedhetnek, főleg ha egy háztartásban élnek koronavírusos beteggel, és terjeszthetik is a betegséget. Itt mindenkitől önmérséklést és belátást kérnék, és azt, hogy aki tünetes maradjon otthon önkéntes karanténban, vagy legalább teszteltesse magát, ennyivel tartozunk egymásnak. A rendelet itt nem mérlegel ki milyen oltást kapott és mennyivel korábban. Ma már tudjuk, hogy az oltások és az átvészelt betegség által kiváltott immunitás 180 nap (6 hónap) múlva megfakul, és emlékeztető oltásra szorulunk.

A másik forró téma a védőoltások és azok mellékhatásai. Nagyon leegyszerűsítve:

1. Az mRNS alapú oltóanyagok (Moderna, Pfizer) főleg a fiatal férfiakban – 20 és 30 éves korosztály – okozhatnak súlyos mellékhatást nevezetesen szívizomgyulladást, ennek gyakorisága 1 millió beadott oltásra 26 eset, ebben a korcsoportban, míg kb. 114-en kerülnek kórházba 1 millió betegből a 18-29 éves korosztályból. Tehát a várható haszna a védőoltásnak jóval meghaladja a kockázatot.
   Az oltás okozta szívizomgyulladások miatt még nem halt meg senki, és többsége spontán megszűnt.
2. A vektor alapú vakcinák (Astra, Szputnyik, Janssen) főleg a középkorú nőknél okozhatnak problémát- a fogamzásgátló tbl-t szedők és a fokozott véralvadékonyságban szenvedők között. Vérrögképződés alakulhat ki, ami 1 millió oltásra vetítve 2-3 esetben halálos is volt. Nyilván ebben a korosztályban 1 millió megbetegedettből nagyságrenddel többen haltak meg.
3. Az oltások hosszú távú mellékhatásairól nem tudunk mit mondani, hisz maga betegség is csak 2019 óta létezik, az oltások 2020 óta vannak forgalomban.

Tehát azt állíthatjuk, hogy az oltásoknak is van káros hatása, csak lényegesen kisebb, mint a betegségnek, és így a haszon, amit elérhetünk az oltással, jóval meghaladja a kockázatot. Én személy szerint már a 3. oltást is beadattam magamnak.

A maszk viselésről néhány gondolat: az orrot és szájat eltakaró maszk hasznos, csökkenti a kilélegzett aerosol felhőt körülöttünk. Ez alól a szelepes maszkok kivételek, ezek ugyan a viselőjét védik, de környezetét már nem a viselőjétől, mellőzésük javasolt. A sebészi maszk kb. 4 órára van hitelesítve utána el kellene dobni, napokig, hetekig biztosan nem szerencsés 1 maszkot hordani, az FFP 2-es 3-as maszkok is max. 1 napra valók. Az egyszer használatos maszk nem tartós fogyasztási cikk. A házilag készült szövetmaszkokat célszerű naponta váltani, mosni és kivasalni. A maszk levételére is érdemes figyelni: a gumipántnál fogva vegyük le, ne a külsejét megfogva. Ha olyan szerencsénk van, hogy a maszk koronavírust szűrt ki, a külsejére tapadva, akkor a kezünkkel ne fertőzzük meg magunkat.